A sp�niel

A sp�niel napjaink egyik k�zkedvelt, sz�vesen tartott fajt�ja. T�rt�net�k eg�szen az i. e. V. sz-ig ny�lik vissza az �si Karthag� kor�ig ahol egyes �br�zol�sokon sp�nielszer� kuty�kat l�thatunk. A sp�niel sz� eredet�r�l k�t elk�pzel�s l�tezik. Egyesek szerint a sp�niel n�v a karthag�i „ny�l” sz�b�l alakult ki, m�g m�sok �gy gondolj�k, hogy Spanyolorsz�g latin nev�b�l – Hispania. Fejl�d�s�k sor�n mindig is vad�szatra haszn�lt�k �ket �s a fajtav�ltozatok k�l�nv�l�sa is a vad�szatban bet�lt�tt szerep szerint alakult. A sp�nielt Shakespeare �s Chaucer is megeml�ti m�veiben. A k�l�nb�z� t�pusok sz�tv�laszt�sa �s k�l�n-k�l�n teny�szt�se csak a XIX. sz elej�n kezd�d�tt. �gy napjaink sp�nieljei megjelen�s�kben j�val soksz�n�bbek mint Shakespeare kor�ban.

 

I. K�roly angol kir�ly 3 id�sebb gyermeke Anthonis van Dyck (1599-1641) k�pe

Az 1800-as �vek k�zep�n az Angol Kennel Klub Fajtak�nyve csak s�ly szerint k�l�nb�ztette meg a sp�nieleket.Ha a kutya s�lya 25 font (11,2 kg) alatt volt, akkor cocker sp�nielnek nevezt�k, ha pedig enn�l nehezebbnek bizonyult, akkor field sp�nielnek. Term�szetesen ezzel a m�dszerrel egy id� ut�n nem lehetett helyesen k�l�nv�lasztani az egyre mark�nsabban megjelen� fajtav�ltozatokat, ez�rt az 1885-ben megalakult Sp�niel Klub minden fajtav�ltozatra kidolgozta a standard-et, amit az Angol Kennel Klub 1893-ban bejegyzett a fajtak�nyvbe.

A sp�nielek „t�rsadalma” napjainkban igen v�ltozatos; a legelterjedtebb angol cocker sp�niel mellett megtal�lhatjuk az amerikai cocker, amerikai v�zi, az �r v�zi sp�nielt, a field, az angol springer �s a welsh springer sp�nielt, a clumber �s sussex sp�nielt; tov�bb� a King Charles, a Cavalier King Charles, a jap�n, illetve tibeti sp�nielt.

Az angol cocker sp�niel

Az angol cocker sp�niel a sp�nielek k�z�l a legelterjedtebb �s legismertebb fajtav�ltozat. Az emberek t�bbs�ge ezt a fajt�t k�pzeli maga el�, ha a sp�nielekr�l besz�l�nk. K�zkedvelts�ge nem v�letlen: remek, tanul�kony, intelligens �s j�t�kos t�rsa az embernek, emellett kit�n� vad�szkutya: a legnehezebb terepeken is meg�llja a hely�t, munk�j�t f�ld�n �s v�zen egyar�nt kit�n�en v�gzi. Kialakul�sa a XIX. sz. k�zep�re tehet�. Kisebb sz�rnyasok vad�szat�ra haszn�lt�k. A szuk�k magass�ga 36-39 cm, a kanok� 37-40 cm. S�lyuk 11-14 kg.

Megjelen�se: A fej kiss� nagy, az arcorri r�sz hossz�k�s, f�le lel�g� d�s sz�rzet bor�tja, szeme barna. Teste er�s, kompakt, m�ly mellkassal �s r�vid h�ttal. Farka csonkolt, tart�sa a h�tvonallal egys�kba esik. V�gtagjai k�zepesen sz�gelltek, a mancs k�r alak�.

Sz�rzet: A t�rzs�n hossz�, m�g a fejen �s a v�gtagok el�ls� r�sz�n r�vid, selymes.

A sz�rzet sz�ne: Az angol cocker sp�niel igen gazdag a sz�nv�ltozatokban: arany, fekete, fekete-feh�r, fekete-cserbarna, v�r�s-feh�r, fekete-feh�r-v�r�sesbarna, cobolysz�n�, blauschimmel.

Forr�s:spaneil.hu oldal